Hasznos tudnivalók

  • Új otthonát tervezi és keresi a legjobb megoldást a hőszigetelési rendszerek között?
  • Szeretné megoldani a fűtési költségek optimalizálását utólagos hőszigetelés segítségével?
  • MASTERMAX, TERRAPLAST, AQUAWELL – ismeretlen fogalmak az Ön számára?

Böngésszen a gyakran ismételt kérdés-válaszok közt, vagy írjon nekünk az e-mail címre, amennyiben nem találja a megoldást.

Tipp:
Az adott kérdéshez kapcsolódó válasz megtekintéséhez kattints a kérdésre.

Hogyan hőszigeteljünk? Három rövid alkalmazástechnikai kisfilm.

Kérem, tekintse meg három rövid homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazástechnikai videónkat. Ha további kérdése merülne fel a látottakkal kapcsolatban, hívja bátran a 06-20/444-55-03 információs telefonszámunkat, vagy írjon az info@szigeteloanyagbolt.hu e-mailcímünkre.

 

 

Házilagosan elkészíthető hengerelhető vakolat (CORATREND EASY) alkalmazástechnikai kisfilmje.

AQUAWELL LINE bitumenes hullámlemez fedés elkészítésének a folyamata.

Kérem, tekintse meg az AQUAWELL LINE bitumenes hullámlemez fedés elkészítésének alkalmazástechnikai videóját. Ha további kérdése merülne fel a látottakkal kapcsolatban, hívja bátran a 06-20/444-55-03 információs telefonszámunkat, vagy írjon az info@szigeteloanyagbolt.hu e-mailcímünkre.

A hungarocellen és a komplett hőszigetelő rendszeren kívül más termékeket is forgalmaznak?

Igen, a szigeteloanyagbolt.hu bal oldali menüjében megtalálja a teljes árupalettát.

Mi a MASTERPLAST GROUP sikerének a titka? Cégbemutató kisfilm.

Az építőanyag-gyártó és disztribútor Masterplast Csoport cégbemutató filmje.

Mi az oka annak, hogy a szigetelőanyagbolt.hu ilyen kedvező árakkal tud kalkulálni?

Figyelemreméltó mennyiségben, kedvező feltételek mellett szerezzük be áruinkat. Gyártókkal szerződünk és közvetlen házhozszállítással dolgozunk, a  nagykereskedések kihagyásával.  Az internetes technológia következetes alkalmazásával fokozatosan automatizáljuk az üzleti folyamatokat, jelentős költségeket takarítva meg így. Ez az üzletpolitika teszi lehetővé, hogy rendkívül kedvező árú termékválasztékkal állhassunk ügyfeleink rendelkezésére.

szigetelőanyagbolt.hu már a facebookon is!

szigetelőanyagbolt.hu | Reklámozd a saját oldaladat is

Milyen vastag hőszigetelést válasszak?

A hőszigetelő rendszerekben a hőszigetelő anyag egy centiméterének ára a hőszigetelés teljes költségéhez képest elhanyagolható, viszont a felhasznált hőszigetelő réteg vastagsága határozza meg a hőszigetelés hatékonyságát! A munkadíjra, a ragasztáshoz és a felületképzésre használt anyagokra Ön pontosan ugyanannyit kénytelen költeni egy 4 - 5 centiméteres, mint akár egy 10 - 15 centiméter vastag hőszigetelés estén. Mindent összevetve, a legtöbbet úgy takaríthatja meg a hőszigetelő rendszere élettartama alatt, ha minél vastagabb hőszigetelő réteget választ. Tehát válasszon minél vastagabb hőszigetelést! Ne a hőszigetelés vastagságán spóroljon, hanem a fűtésszámláin! Vastagon megéri!

Mi az a hőhíd és lehet -e tenni valamit, ha már van ilyen a házban?

A hőhidak olyan helyileg körbehatárolható részei a ház külső határoló szerkezeteinek, amelyek hővezetése sokkal magasabb, mint a többi épületelemnek. Ez természetesen azokon a helyeken rosszabb hőszigetelő képességet is jelent, vagyis a fűtött és fűtetlen terek közötti hőáram mennyisége itt a legnagyobb. Ha hétköznapian fogalmaznánk meg, akkor azokat a pontszerű, vonalas, vagy foltszerű részeket nevezzük hőhidaknak, ahol a meleg leginkább „kiszökik” a szerkezetből. Ezek a „káros” kis elemek lehetnek geometria hőhidak, mint pl. az összes épületsarok, ahol a fűtött belső felület mindig kisebb, mint a hőt leadó külső felület. Lehetnek szerkezeti hőhidak, amikor magas hővezetésű (alacsony hőszigetelő képességű) anyagokkal szakítják meg az egyébként jó hőszigeteléssel szerkezeteket. Tipikus példái ennek a modern falazóblokkból épült falban külön szigetelés nélkül kialakított vasbeton áthidalók és koszorúk, vagy a homlokzati hőszigetelések fémanyagú beütőszeges dűbelei. Az előbbi vonalmenti, míg az utóbbi pontszerű hőhídnak számít. Ezeket átgondolt tervezéssel már jó előre kiiktathatjuk. Harmadik fajtájuk sajnos emberi hanyagság eredménye lehet. Ezek akkor fordulnak elő, ha mondjuk a szarufák közötti hőszigetelés hézagos, a nyílászáró beépítéskor nem megfelelő a tok és a káva közötti tömítés vagy, ha arra alkalmatlan, nedvességgel szemben védtelen anyaggal akarunk talajjal érintkező szerkezetet hőszigetelni.

Miért rossz a hőhíd? Mert az ott „elvándorló” meleg jelentősen megnöveli a ház fűtési költségeit ugyanúgy, mintha az utcát fűtenénk – szoktuk cinikusan emlegetni. A belül hidegnek érzékelhető felületek csökkentik komfortérzetünket, és a kellemes szobahőmérsékletet csak aránytalanul magas túlfűtéssel tudjuk biztosítani. Minden egyes °C, amivel a helyiség hőmérsékletét csökkenthetnénk, közel 6-7%-os energia megtakarítását jelenthetne. A hőhidak belső oldali hideg felülete továbbá még páralecsapódást is eredményezhet, amivel már az egészségünkre is ártalmas penészgombák képződést generálhatja. A hőhidak jelentős részét, márt csak utólagos homlokzati hőszigeteléssel tudjuk orvosolni.

Milyen az optimális falvastagság és falszigetelés Magyarországon?

Állandóan felmerülő kérdés, hogy mi legyen az optimális hőszigetelési vastagság, ha homlokzati szigetelést készítünk. Ez a külső falak anyagától, rétegeitől, a ház alaprajzi tagoltságától és hőhidasságától, az elérni kívánt minőségtől - és nem elhanyagolható módon - az anyagi lehetőségeinktől egyaránt függ. Hazánkban kevés olyan falazó anyag van, mely plusz hőszigetelés nélkül kielégíti a falakra vonatkozó hőtechnikai előírásokat, és elterjedésük is csak a rendelet hatályba lépése, azaz 2006. után indult el igazán. Kvázi, ha a házam nem ilyen falazattal büszkélkedik, akkor nemcsak józan energiatudatos gondolkodás, hanem a törvény szigora is megköveteli a teljes homlokzat hőszigetelését. Ha régi tömör tégla vagy B30-as blokk falazatunk van, akkor átlagos minőségű expandált polisztirol vagy kőzetgyapot szigetelés tulajdonságait figyelembe véve, 8-10-12 cm a hőszigetelés alsó határa. Ilyenkor azért vegyük figyelembe, hogy egy homlokzati hőszigetelés vastagságának növelésével a munka teljes költségének csak kis hányadát kell hozzátenni a sokkal nagyobb fűtési költség megspórolásához. Egy vastagságnövelés ugyanis a felhasznált ragasztó, háló, alapozó és vékonyvakolat, vagy akár az állványozási és kivitelezői díj költségeit nem módosítja.

Na és miből legyen a szigetelés? Szintén gyakori kérdés. Alapszabályként elmondható, hogy tömör, masszív, egyébként is komoly párafékezéssel bíró falak (pl. beton, kisméretű tégla, kő, B30-as blokk, stb.) esetén polisztirol, míg gyors páravándorlást lehetővé tévő falazatoknál (pl. vályog- vagy vert falaknál) kőzetgyapot szigetelés javasolt. Amennyiben pórusbeton elemekből vagy modern, üreges vázkerámiából szeretnénk falat építeni, akkor gondos páratechnikai ellenőrzés mellett az ár-érték arányát tekintve gazdaságos és évtizedek óta bevált polisztirol szintén szóba jöhető alternatíva, de ha komoly akusztikai vagy tűzvédelmi igényeket támasztunk vele szemben, akkor a 2-3 szoros árkülönbözet ellenére is a kőzetgyapotos rendszereket válasszuk.
 

A falak nem „lélegeznek”, az EPS nem párazáró

Az építkezés megfelelő technológiai fázisainak betartása mellett nyugodtan alkalmazhatunk a hőszigetelésre EPS rendszereket, amelyek a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek – írja cikkében a MEPS.
 

Hála az energiatakarékosságról szóló kampányoknak, már minden építkező vagy a lakását felújító család számára egyértelmű, hogy hőszigetelni szükséges. Az adatok pedig azt mutatják, hogy a kiváló hőátbocsátási mutatók, a jó szakító- és nyomószilárdság, az egyszerű szerelhetőség, a könnyű önsúly és – nem utolsó sorban – a kedvező ár okán egyre többen választják az EPS lapokkal történő hőszigetelést. Ugyanakkor a penészfoltok és a gombásodás szörnyű képeit vizionálva a laikusokban felmerülhet a kérdés: ha a homlokzatot az alapvetően műanyagból készült expandált polisztirol táblákkal fedik, vajon tud-e majd „lélegezni a fal”?

A köztudatban szereplő, meglehetősen antropomorfizáló „lélegző fal” metafora kifejező, de szakmailag helytelen. A falak ugyanis nem lélegeznek. Páratechnikai szempontból az a fontos, hogy a külső épülethatároló szerkezet kifelé nyitott legyen, azaz a belső térben lévő nedvesség – amelynek egyébként 97-98 százaléka eleve távozik az ablak és ajtónyitások során – akadálytalanul a szabadba jusson, és valóban ne rekedjen meg a falazat és a hőszigetelő rendszer között.

Az új építések, illetve a felújítások során a legfontosabb szempont, hogy a hőszigetelésről mindig rendszerben gondolkodjunk, tehát az EPS lapokat a falazatra rögzítő ragasztóanyagból, a hőszigetelő rétegből, az újabb ragasztórétegből, a hálóból és a színező vakolatból álló, összetett struktúrát egymással kompatibilis és a megfelelő páraáteresztő tulajdonságokkal bíró anyagokból állítsuk össze.

Ebben az esetben – ha a belső tér légállapota a szokásosnak megfelelő, és a fal nedvességtartalma se tér el a megszokottól – külső oldali hőszigetelés esetén kondenzációs probléma nem merülhet fel. A jól tervezett falazatoknál a távozó nedvesség ugyanis rétegről-rétegre egyre kisebb ellenállással találja magát szembe. Nem kell tehát párafeldúsulástól tartani, hiszen az EPS lapok belső szerkezete úgy épül fel, hogy a – hőszigetelést egyébként biztosító – levegőt magukba záró cellák (polisztirol gyöngyök) közötti térben a lakásban megmaradó kb. 2-3 százaléknyi pára is akadálytalanul a külső térbe tud jutni.

Az EPS rendszerek páraáteresztő képességét jól példázza az alábbi összehasonlítás:

A szó legszorosabb értelmében természetes anyagnak nevezhető fa diffúziós ellenállása pl. negyven, míg a polisztirol tábláké húsz. Ez azt jelenti, hogy pl. egy fából készült burkolat kétszer jobban akadályozza a pára kiáramlását, mint az EPS.

Bár a fentiek alapján megállapítható, hogy az EPS esetében egyáltalán nem kell tartani a páralecsapódástól, néhány jó tanácsot azért érdemes megfogadni.

A jól tömített nyílászárók és a rosszul értelmezett takarékosság miatt („ne szellőztessünk, mert azzal elveszítjük a megtermelt hőt”) a lakás légterében feldúsul a pára, ami a penész melegágya lesz. A megoldás – ha még nem késő – olyan ablakok beépítése, amelyeknél résnyitási lehetőség is van, vagy egy külön beépíthető ablakszellőző alkalmazása. Amennyiben ez már nem lehetséges, a gyakori szellőztetés segíthet a gondon. A szellőző levegővel ugyanis nem vesztünk jelentős mennyiségű energiát, hiszen a levegő kis tömege miatt a jól szigetelt, tehát melegen maradó falak hamar felfűtik a bejövő hideg levegőt, viszont jelentős mennyiségű nedvességtől szabadulhatunk meg.

További problémát okozhat, hogy a mai feszített tempójú építkezés során (tavasszal kiássuk a gödröt, ősszel költözés) a jelentős mennyiségű építési nedvességnek nincs ideje távozni. A fűtési szezon beköszöntével a nedves, rossz (pontosabban „nyers”, még nem végleges) hőszigetelő képességű falazóanyagok és a magas páratartalom együttes megléte valószínűsíti a páralecsapódást. Az építkezés megfelelő technológiai fázisainak betartása mellett tehát nyugodtan alkalmazhatunk a hőszigetelésre EPS rendszereket, amelyek – a közhiedelemmel szemben – nem párazáróak, hanem kifejezetten jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.

(Forrás: Magyar EPS Hőszigetelőanyag-Gyártók Egyesülete)


 

Tetőfóliák típusai és alkalmazása. Oktatófilm a tetőfóliák beépítéséről.


Kérdés / kérés beküldése

Mindig kitöltendő!

Mindig kitöltendő!
Mindig kitöltendő!
Mindig kitöltendő!
Az oldalon megjelenő árak bruttó árak, az ÁFÁ-t tartalmazzák. Áraink 2011. december 22.-ig, illetve a készlet erejéig érvényesek.